Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Budapest déli határában a Csepel-szigeten található város. Mint ahogyan az egész sziget, Szigetszentmiklós is az Alföld része. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei Duna, délről Szigethalom, délkeletről Halásztelek, keletről pedig a (nagy) Duna határolja. A város Magyarország középpontjától északnyugatra, Pest megye délnyugati részén, két Duna ág között helyezkedik el. Tököltől mintegy 8 km-re van.

Részei

A települést több részterületre lehet bontani:

Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).

Nemzetiségi kötődés [szerkesztés]

• magyar: 91,3%
• bolgár: 0,2%
• cigány: 0,5%
• német: 0,6%
• szlovák: 0,6%
• ukrán: 0,1%
• ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiség rendelkezik működő kisebbségi önkormányzattal a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek

• Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkai László lelkész)
• Újvárosi Református Egyházközösség (Harmathy András lelkész)
• Római Katolikus Egyházközösség (Radnics Zoltán plébános)
• Baptista Imaház (Lukács Tamás lelkipásztor)
• Görög Katolikus Szervezőlelkészség (Nagy István parochus)
• Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész, épül az imaházuk)

Egyéb jelentős közösségek

• Evangélikus Gyülekezet (Bozorády András lelkész)
• Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész)

Kisebb közösségek

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Hit Gyülekezete és a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A 2003-as KSH statisztika

• római katolikus: 35,9%
• görög katolikus: 2,2%
• református: 21,4%
• evangélikus: 1,0%
• más egyházhoz, felekezethez tartozik: 2,1%
• nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 20,7%
• ismeretlen, nem válaszolt: 16,6%

Története, jövője

Szigetszentmiklós több, mint 700 éves település, 1986. január 1. óta város.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

Szigetszentmiklóst elsőként 1264. október 14-én említi IV. Béla levele, melyben ír az akkori falu templomáról is.

Szigetszentmiklós és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint a folyó más szakaszainál.

A város kedvelt célpontja a Budapestről kitelepülő szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Közlekedés

Megközelítés gépkocsival

• Az M0 autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
• Budapestet és Szigetszentmiklóst két főút köti össze, melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
• A Csepel-sziget teleplései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főutvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva érhető el a főváros.
• A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés

• BKV
  • a Ráckevei HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
  • a 38A jelzésű busz Szigetszentmiklós Lakihegy városrészéig szállítja az utasokat.
• Volánbusz
  • helyközi autóbusz járatok
    • Csepel–Szigetszentmiklós–Szigethalom–Tököl vonal
    • Csepel–Lakihegy-Szigetszentmiklós–Szigethalom–Tököl vonal
    • Csepel–Szigethalom–Makád–Lórév vonal
  • helyi autóbusz járatok (többféle)
• MAHART

Nevezetességei, látnivalók

• Helytörténeti gyűjtemény
• Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955).)
• Ádám Jenő síremléke
• Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, a Magyar Rádió szimbóluma, tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.)
• Tanösvény
• Lakihegy Speed Bikers Club

Híres szigetszentmiklósiak

• Ádám Jenő (1896. december 12. – 1982. május 15. Budapest): zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
• Dolinay Gyula (1850. augusztus 14. Nagyharsány – 1915. február 18.) újságíró, ifjúsági író
• Károly György (*1953. augusztus 31. Budapest) költő, író
• Leskovics Gábor (Lecsó, *1966. június 17.) magyar rockzenész, énekes
• Pál Utcai Fiúk zenekar
• Vereckei Ákos (Kajakozó: világbajnok, európa bajnok, olimpiai bajnok)

Testvérvárosai:

Haukipudas (1991 - Finnország)

Gyergyószentmiklós (1996 – Románia)

Busko-Zdrój (2003 – Lengyelország)

Specchia (2003 – Olaszország)

Steinheim (2003 – Németország)

Gorna Orjahovica/Горна Оряховица (2004 – Bulgária)

Kočani/Кочани (2004 – Macedónia)

Sveti Martin na Muri (Muraszentmárton, Horvátország)

Tervezett testvérvárosi kapcsolatok

Wehr (Németország)

Boulogne-sur-Mer (Franciaország)

forrás: www.wikipedai.org, olvasók