Nos Tisztelt Miklósiak bemutatkoznék,én vagyok a fogyasztó. A fogyasztó aki fizet a szolgáltatásért,és utána azt meg is kapja. Lehetne így is,de nem így esett. És mondhatnák akik olvasgatják a cikkeket, vagy csak szimplán városunkban élnek mi ebben a nagy szó, sokan írják, megélik fizetnek a szolgáltatónak és mit sem kapnak érte.
Nos ebből lett most elegem teleszaladt a butykos. Február 22-én nem vitték el a kukám,amit annak rendje módja szerint jeleztem és kértem szállítsák el kedden és hétfőn. Körbejárok és jelzem a lakóknak, mert az alsó keresztutcán sem lett elszállítva. Gondoltam ez bevett szokás,az elmúlt években volt már ilyen és működött.

Nos itt buktam a dolgot,kaptam egy kedves ámde lekezelő tájékoztatást, hogy tegyem bármilyen zsákba és következő pénteken tegyem a kuka mellé. És érezhetően bár nem kimondva legyek boldog, hogy nem tőlük kell zsákot vegyek, hanem bármilyen zsákot hajlandóak elvinni. Erre írásban kértem újból vagy szállítsák el kedden vagy pénteken viszik a heti díjat vonják le mivel a heti egy alkalommal történő elszállítás amiért fizettünk nem teljesült. Nos erre magától a cégvezetőtől kaptam választ amit ide is csatoltam.

Ez aztán több ponton kiakasztott:
1. Csütörtök éjjel esett egy kis hó,max 4-5 centi ami senkinek nem okozott problémát (nem csúszott vészesen stb.) ez volt nagy hóhelyzet. De ha ezt el is fogadjuk úgy érzem kutya kötelessége lenne a szállítást átcsoportosítani, mint ahogy máskor megtörtént.

2. Ők az Önkormányzattal történő szerződésük emlegetik. Én velük állok kapcsolatban nekik fizetek heti egyszeri elszállítást. Ha az önkorival szerződtek miért nem nekik viszik a számlát?
Én személyesen náluk, tőlük igényeltem a szolgáltatást.

3. A válaszból kiderül én vagyok felelős mindenért, nekem kell a kukát kihúzni minimum a Boglya utcára mert az ami az uraknak tuti járható. Vagy ha hó van az egész Buckában ellapátolni a havat, hogy ne legyen hóhelyzet.
Magyarán még addig is eljuthatunk húzzuk az ARIES elé és örüljünk hogy dolgozhattunk és fizessünk mint a katonatiszt. Ja és csak csöndben jegyzem meg én takarítsam el mondjuk a havat amiért szintén ez a cég veszi fel a lét.

Nagyjából ez történt és én már nagyon kezdem unni, hogy mindig ama nagy szerv rossz végén állok. És unom mindig csak táltani a szám, hogy belerakjanak.

Most már nem megyek el szó nélkül a dolgok mellett,hátha többen lépnek előbb utóbb és nem sodornak le bennünket ilyen hamar.